Gödöllőn is kitörhet a „szomszédok háborúja”
A szomszédok közötti rossz viszony kialakulásában Gödöllőn is szerepet játszhat az egykoron ültetett, ám az idő előrehaladtával megnőtt növényzet túlburjánzása. Az akár fenyegetőzésig fajuló nézeteltérést elsősorban az egy egyik telekről a másik telekre átlógó faágak, áthajló gyökerek, vagy az ingatlanokat elválasztó kerítések mellett található invazív növényzet jelenti.
Nemrégiben hírportálunkat is megkereste egy, az igazát a bíróságon kereső gödöllői polgár olyan ügyben, ami közte és a telekszomszédja közötti, hosszabb ideje húzódó vitás kérdésről szólt. A szóban forgó perben elsőfokú (nem jogerős) ítélet már született, amiben – annak ellenére, hogy létezik egy olyan jogi passzus, ami kimondja: szomszédjogi vitákban általában nem kerülhet sor a fák kivágásának elrendelésére – kötelezték az alperest, hogy az általa évtizedekkel ezelőtt ültetett kerítés menti (ős)fák törzsét vágja vissza az ereszcsatorna valamivel több mint 3 méteres magasságáig. Bár, nem vagyunk kertészeti szakemberek, a jelentős mértékű csonkítás várhatóan a növények pusztulását eredményezi.
A családi házas gödöllői övezetekben feltehetőleg több helyen is előforduló helyzet megítélésekor érdemes figyelembe venni azt a nem újkeletű szabályt, miszerint: a házakat egymástól csak bizonyos távolságra lehet építeni, nem szabad elvenni a szomszédtól a természetes fényt.
Ehhez társul a polgári törvénykönyv azon passzusa, hogy a tulajdonos a dolog használata során köteles tartózkodni minden olyan magatartástól, amivel másokat, különösen a szomszédokat szükségtelenül zavarná, vagy amivel jogaik gyakorlását veszélyeztetné.
A hangsúly a szükségtelen zavaráson van, amit a bíróság mérlegel. A bírói ítélkezési gyakorlat alapján ez azt jelenti, hogy a zavaró tevékenységet kifejtő ingatlanhasználó a szomszéd érdekeit teljes mértékben figyelmen kívül hagyja. A törvény ugyanis megköveteli, hogy a használó a lehetőségekhez képest legkisebb mértékű érdeksérelmet okozza.
A törvény szerint a tulajdonos három esetben köteles tűrni: közérdekű munkálatok elvégzésekor, szükséghelyzetben, valamint közérdekű használat esetén.
Ha a birtokháborítás egy éven belül történt, akkor a jegyzőtől is lehet birtokvédelmet kérni, de az illető fordulhat azonnal a bírósághoz is. A jegyző által hozott határozat ellen nem lehet fellebbezni, azonban a jegyzői döntés bíróságon megtámadható.
További lehetőség a birtokvédelmi per. Ebben az esetben a felperesnek kell bizonyítani, hogy az általa kifogásolt zavarás már a szükséges mértéket túllépi, továbbá igazolnia kell a bekövetkezett kár mértékét.
Hogy összeállításunk ne a száraz jogi lehetőségek ecsetelésével záruljon, a tapasztalatok azt mutatják, hogy a legtöbb esetben van békés megoldás. Úgy is fogalmazhatunk, hogy néhány udvarias mondat célhoz vezethet. Nem beszélve arról, hogy a sok esetben tetemes mértékű perköltség is a zsebünkben marad.
|
Online kaszinók
Magyarország
Kamerák előtt Gödöllő és a környező települések sportolói
|
2024. április 30., kedd, Katalin, Kitti
