A szeméthegyek „árnyékában” torzóként árválkodik a gödöllői hulladékudvar

2023-08-01 16:30:21

„Édesapám házánál egy kisebb ládában hevert némi építési törmelék már jóideje, ugyanis nem tudtuk, hol és miként tudnánk legálisan megszabadulni tőle. Most azonban felcsillant a reménysugár, és kedden hivatalosan is leadtam a dunaföldvári hulladékudvarban, egyéb felesleges lom, illetve egy rossz klímaberendezéssel együtt. Mindezt ingyenesen!”
Ezek a sorok a július 25-én a duol.hu weboldalon megjelent cikkből származnak.

Amint arról hírportálunk is beszámolt július 1-jét követően a MOL koncessziós joga lett a magyarországi hulladékgazdálkodás. A gödöllői lakosság számára a mindennapi szemétszállítási szolgáltatás begyűjtési és szállítási feladatait a Váci Hulladékgazdálkodási NKft. végzi, a hulladékkezelési teendőket pedig a Zöld Híd B.I.G.G. Nonprofit Kft. munkatársai látják el.

A fenti eset egy olyan hiányra hívja fel a figyelmet, ami sokat segítene a Gödöllő területén, főként a még létező hulladékszigetek környékén szinte állandósuló „szemétkáosz” visszaszorításában. Igen, a hulladékudvarról van szó, ami Gödöllőn – bár megépült – nem működik.
A Kőrösi-Csoma Sándor utca végi – létesítésekor az ott élők heves tiltakozását kiváltó – napjainkban egyfajta torzó benyomását keltő hulladékudvar ugyanis kiváló lehetőség lenne arra, hogy elsősorban a helyi polgárság ingyenesen és legálisan megszabadulhasson az egymástól külön gyűjtött másodnyersanyagoktól (papír, üveg, műanyag, fém- és zöldhulladék, gumiabroncs), a lakossági veszélyes hulladékoktól (háztartási berendezés, elektronikai hulladék, szárazelem, akkumulátor, festék- és lakkmaradék, sütőzsiradék, növényvédőszer-maradék, fénycső és izzó, fáradt olaj és veszélyes anyaggal szennyezett csomagolóanyagok), az építési- és bontási hulladékoktól, illetőleg a kisebb mennyiségű háztartási lomoktól.

A gödöllői hulladékudvar egyike volt annak a kilencnek, amit annak idején mintegy 300 millió forintos (943,5 ezer euró), részben európai uniós, részben állami és társulási forrásból (vagyis: közpénzből) valósítottak meg. Ebből az összegből a gödöllői létesítményre csaknem 80 millió forintot költöttek el, azonban a helyi hulladékudvar az 2010-es elszámolhatósági határidőn belül nem készült el. Ennek elmaradása miatt át kellett alakítani a finanszírozást (80% állami, 20% társulási forrás), majd a hulladékudvarokat 2012 áprilisának végén készre jelentették az uniós szerveknél.
Öt éve, 2018 júniusában szóba került, hogy 2019-ben megnyílhat a gödöllői hulladékudvar, ám ez a terv meghiúsult. A Zöld Híd Régió Nonprofit Kft. az engedélyezési eljárás felfüggesztését kérte, ami egyes szakemberek szerint az engedélyek magadása azonnali elutasításának alternatívája volt.

Lényeges szempont, hogy a hulladékudvar esetén az út, víz, villamos áram, szennyvíz-elvezetés (közművek biztosítása) megoldása nem volt a regionális program része. Ebből az is következik, hogy a feltételek megteremtése nem csupán az önkormányzati társuláson (Észak-Kelet Pest és Nógrád Megyei Regionális Hulladékgazdálkodási és Környezetvédelmi Önkormányzati Társulás, a aminek elnöke 2018 novemberéig Gémesi György volt – a szerk.), vagy az üzemeltetőn múlott. Hátráltatta a létesítmény beüzemelését az is hogy kiderült: a gödöllői hulladékudvar-helyszín nem optimális, mivel érzékeny vízbázison fekszik, így a csapadékvizeket is tisztítani kellene, mielőtt azok elhagynák a területet. Ez a kiegészítő beruházás-rész pénzügyi problémák miatt elmaradt, és azóta sem valósult meg…

Kapcsolódó cikk: Nem látszik jobb megoldás, mint felszámolni a hulladékgyűjtő szigeteket Gödöllőn