Tanácsadás a kkv-szektorban működő vállalkozásoknak járványveszély idején
A koronavírus okozta járványveszély miatt kialakult helyzetben a korábbinál is jobban előtérbe került a mikro-, kis- és középvállalkozások részére történő térítésmentes kamarai tanácsadás szükségessége. A Pest Megyei és Érd Megyei Jogú Városi Kereskedelmi és Iparkamara – a címben szereplő és a köztestülettel azonosítható rövidebb Pest Megyei Iparkamara elnevezéssel – tanácsadó szolgáltatást működtet hétfőtől csütörtökig 10-16 óra között. A gazdasági jellegű tanácsadás, mint térítésmentes kamarai alapszolgáltatás – figyelemmel a járvány elleni védekezésre és a következmények elhárítására vonatkozó intézkedésekre is – a (+36-70) 967-9669-es telefonszámon és ezen az e-mail címen történik. Személyes tanácsadás a járványveszély időtartama alatt nem lehetséges.
A veszélyhelyzeti kormányrendeletek, hírek és tájékoztatások a Pest Megyei Iparkamara honlapján, az „Aktuális” menüpontban megtekinthetők.
További információs lehetőségek
A VALI Vállalkozói Információs portálon a vállalkozók is kérdezhetnek és elolvashatják a gyakran ismétlődő kérdésekre adott válaszokat (gyakori kérdések és válaszok, adózás, munkajog).
Munkahelyvédelmi bértámogatás a Nemzeti Foglalkoztatási Szolgálat honlapján, a Munkaadóknak menüpont alatt.
A járványveszély időtartama alatt a Pest Megyei Iparkamara a vállalkozásokat térítésmentes tanácsadással segíti a vállalkozás piacon tartása, a foglalkoztatottak megtartása, a kihirdetett kedvezmények igénybe vételének lehetősége és a rendkívüli jogrend keretében alkotott kormányrendeletek rendelkezéseinek helyes értelmezése és végrehajtása tárgyában. A kamarai főtanácsadóhoz 2020. május 12. napjáig érkezett vállalkozói szakmai kérdések kétharmad része megegyezett a Vállalkozói Információs Portál „Gyakori kérdések és válaszok” rovatában található adózási és munkajogi témakörben szereplő kérdésekkel, ezért a feltett kérdéseket és azokra adott választ a jelen tájékoztató cikk az esetlegesen másként fogalmazott szöveg okozta – esetleges – félreértések elkerülése miatt nem tartalmazza.
A kamarai tanácsadó megerősíti vagy szükség esetén helyesbíti a vállalkozó megszerzett ismereteit, tanácsaival segíti a döntéshozatalt, de az adott témakörben, az intézkedési lehetőségek kiválasztásában vagy a probléma kezelésének módját illetően a vállalkozó hozza meg a számára legjobbnak látszó döntést.
A kamarai tanácsadás a járványveszély időszakában jogi-, gazdasági-, pénzügyi területre, valamint tagdíj- és kamarai hozzájárulás megfizetésére, továbbá a tanulószerződésekre és a tanulók foglalkoztatására vonatkozó kérdésekre terjed ki. Előfordul, hogy a tanácsadást igénybe vevő már felkészült a cégével és a munkavállalóival kapcsolatos helyzet kezelésére, csak megerősítést kér ismereteinek alkalmazásához. Az eddigi tapasztalat szerint az érdeklődők jellemzően a felsorolt témakörökben tették fel kérdéseiket. A tanácsadással a kamarai szakértő a döntéshozatalban segíti az érdeklődő vállalkozásokat, segít mérlegelni a választott lehetőség előnyeit és hátrányait a tagdíj és a regisztrációs díj megfizetésével valamint a tanulószerződésekkel kapcsolatos kérdéseket válaszadás céljából a főtanácsadó telefonon vagy elektronikusan továbbítja a szakterület illetékes vezetőjéhez. A kamarai veszélyhelyzeti tanácsadás az elrendelt home office munkavégzés miatt csak telefonon és e-mailben vehető igénybe.
Kinek nyújtja a Pest Megyei Iparkamara a veszélyhelyzeti térítésmentes kamarai tanácsadási szolgáltatást?
A kamara tagjai és a kamarai nyilvántartásban szereplő, Pest megyei székhelyű regisztrált gazdálkodó szervezetek számára, beleértve az egyéni vállalkozókat is.
A járványveszély időszakában a tanácsadás tárgykörei a fentiek szerint eltérnek a gazdaság normális működése során igényelt konzultációs lehetőségektől, melyeket a kamarai törvény nevesít. A veszélyhelyzetben nincs szükség üzleti partnerkeresésre és pályázatfigyelésre sem.
A járványveszély időtartama alatt csak a jogi-, gazdasági- és pénzügyi tanácsadás vehető igénybe, egyéb témakörben a tanácsadás csak a gazdaság újraindítását követően, az akkori jogi szabályozással egyeztetett módon értelmezhető.
A tanácsadás fogalma, értelmezése általánosan és különösen a járványügyi veszélyhelyzetben
A konzultációnak, megbeszélésnek is nevezhető tanácsadás interaktív folyamat, melyben a kérdező vállalkozó röviden, célirányosan ismerteti a tanácsadóval a cége helyzetét és előadja, hogy mely kérdésre, probléma kezelésére, megoldására keresi a választ. A tanácsadó nem kész receptet szolgáltat a teendőkre, hanem a felek megbeszélik, kitárgyalják, hogy az adott helyzetben milyen törvényes lehetőségek állnak rendelkezésre, melyek az előnyök és hátrányok a vállalkozás számára, valamint ezekhez miként igazodnak a tények és a vállalkozó elképzelése. A tanácsadás folyamatában a tanácskérő és a tanácsadó közösen keresik a megoldást a tanácskérő által előadott problémára. A kamarai veszélyhelyzeti tanácsadás során már eddig is bebizonyosodott, hogy a járvány időszakában a tanácskérő és a tanácsadó között nem a tudásbeli különbség a fontos, hanem az, hogy a tanácsadó rendelkezzen a felmerült probléma rendezéséhez, megoldásához szükséges olyan többlet információval, amely a másik félnél hiányos, vagy hiányzik. A tanácsadás eredménye nem lehet formalizált megoldási javaslat sem. A vállalkozások tekintetében a tanácsadás során felmerült kérdések, problémák hasonlíthatnak egymáshoz, de nem ugyanolyanok, a megoldás módja is eltérő lehet. Más cég által választott módszert az eltérő sajátosságok és részletkérdések elemzése nélkül nem érdemes átvenni. Fontos, hogy a vállalkozó a saját maga által választott megoldásban megbízzon, tudjon vele azonosulni, a döntés megvalósításában érdemben munkálkodjon és képes legyen a döntésének következményeiért a felelősségvállalásra.
A magyarországi vállalkozások vezetői leggyakrabban a gazdasági, jogi és adójogi valamint az üzletviteli tanácsadás fogalmával találkoznak. A tanácsadási tapasztalatok szerint a pályaválasztási tanácsadás a legjobban ismert, de ez kívül esik a vállalkozás működtetésére, problémáinak kezelésére, megoldására irányuló tanácsadástól. A pályaválasztási tanácsadás magánjellegű, jellemzően a gyermek továbbtanulására, szakma választására vonatkozó döntés előkészítésére, megalapozására irányul, felnőttek számára esetleg az átképzés, szakmaváltás esetében hasznosítható.
A jogi tanácsadás lehet magán és céges jellegű. A természetes személyek általában perindítás vagy szerződéskötés előtt, vagyoni kötelezettség vállalását vagy cégalapítást megelőzően vesznek igénybe ügyvédi tanácsadási szolgáltatást. A gazdaság normális működése során a vállalkozások – a méretüktől és a feladatoktól függően – ügyvédet bíznak meg vagy jogtanácsost foglalkoztatnak a cégüknél előforduló jogesetek rendezéséhez, például szerződéses ügyeik, a hibás teljesítések, a perindítás vagy éppen az alternatív vitarendezés lehetőségének választásában való segítségnyújtás céljából. A jogi tanácsadás ügyvédi tevékenységnek minősül, ügyvéd vagy kamarai jogtanácsos végezheti.
A jogi tanácsadás nem foglalja magában a tárgyhoz tartozó okiratok elkészítését. Az ügyvédi jogi tanácsadás és az okiratszerkesztés fizetős tevékenység. A vállalkozások ingyenes tanácsadást valamely szervezet tagjaként, például kamarai tagként vagy a gazdasági kamarában regisztrált gazdálkodó szervezetként vehetnek igénybe.
Tanácsadási tevékenységet üzletszerűen végző szervezetek önkéntes alapon, átmenetileg vagy tartósan is nyújthatnak térítésmentes tanácsadást, de annak igénybe vétele előtt a leendő ügyfélnek érdemes tisztázni, mely kereteken belül ingyenes a tanácsadó cég szolgáltatása.
Az üzletviteli tanácsadás egyértelműen céges jellegű tevékenység. Léteznek olyan vállalkozások, melyeknek fő- vagy melléktevékenysége az üzletviteli tanácsadás, amit jövedelemszerzés céljából üzletszerűen gyakorolnak. Az üzletviteli tanácsadást igénybe vevők szintén cégek.
A tevékenység TEÁOR ’08 kódja: 7022, megnevezése: Üzletviteli, egyéb vezetési tanácsadás. A TEÁOR ’08 a „Gazdasági tevékenységek egységes ágazati osztályozási rendszere” elnevezés rövidítése, amely az EU tevékenységi osztályozásának magyar nyelvű változata és 2008. január 1-től hatályos.
A vállalkozásoknak a fentieken kívül gyakrabban lehet szükségük még adójogi, pénzügyi, munkajogi és társadalombiztosítási tanácsadásra is.
A tanácsadás a fentieken kívül is széles körben előforduló szakmai tevékenység. A cikk a járványveszély időtartama alatt tapasztalt tanácskérési igények alapján – a teljesség lehetősége nélkül – megkísérelte az olvasó tájékoztatását arról, hogy milyen célból, mely keretek között és milyen együttműködési szándékkal érdemes független tanácsadóhoz fordulni.
A KSH 2018. évi adatai alapján, a Magyarországon működő kis- és középvállalkozások aránya nagyságrendileg 99% a teljes vállalkozói körön belül. A Pest Megyei Iparkamara önkéntes tagjainak 95%-a, míg a regisztrált gazdálkodó szervezetek 99%-a sorolható a mikro-, kis- és középvállalkozói kategóriába, hasonlít az országos arányhoz. A nagyobb vállalkozások 1 százalékos aránya csaknem hatezer vállalkozást jelent. Az adatok tájékoztató jellegűek.
Gödöllő tekintetében a kamarai nyilvántartásban szerepel 4.315 mikrovállalkozás, 202 kisvállalkozás és 22 középvállalkozás, összesen 4.539 vállalkozás a kkv szektorból. Ezen felül egyéb kategóriában hét (7), nagyvállalkozás (létszám: több mint 250 fő, éves nettó árbevétel több mint 50 millió eurónak megfelelő forintösszeg vagy a mérlegfőösszeg 43 millió eurónak megfelelő forintösszeg) nyolc (8) található a nyilvántartásban. Mindösszesen: 4.559 gödöllői működő vállalkozás szerepel a nyilvántartásban. A legfrissebb adatok szerint Gödöllőn a teljes vállalkozói körön belül.
A kis- és középvállalkozásokról, fejlődésük támogatásáról szóló 2004. évi XXXIV. törvény a mikro-, kis- és középvállalkozások jellemzőit az alábbiak szerint határozza meg:
Mikrovállalkozás
• foglalkoztatottak létszáma 10 főnél kevesebb,
• éves nettó árbevétele vagy mérlegfőösszege legfeljebb 2 millió eurónak megfelelő forintösszeg
Ha a gyakran változó forint/euró – sokszor nem reális – árfolyam helyett 350 forint/EUR feltételezett esetleg megvalósuló átlagos árfolyammal számolunk, akkor 2 millió euró 700 millió forint éves nettó (áfa nélküli) árbevételnek felel meg. Amely vállalkozás ennél kevesebb nettó árbevételt realizál a tárgyévi mérlegében, mikrovállalkozásnak minősül.
Kisvállalkozás
• foglalkoztatottak létszáma 50 főnél kevesebb,
• éves nettó árbevétele vagy mérlegfőösszege legfeljebb 10 millió eurónak megfelelő forintösszeg.
kkv-nak minősülő középvállalkozás, ha
• a foglalkoztatottak létszáma 250 főnél kevesebb,
• az éves nettó árbevétele legfeljebb 50 millió eurónak megfelelő forintösszeg ,vagy
• a mérlegfőösszege 43 millió eurónak megfelelő forintösszeg.
A kamarai tanácsadási tevékenység során bebizonyosodott, hogy a vállalkozói szférában a zömében mikrovállalkozások jelentős része likvid pénzeszközzé tehető vagyonnal, értékpapírral, egyéb befektetéssel vagy tartós lekötött bankbetéttel nem rendelkezik. Támogatás nélkül csak kevesek képesek a munkaerő megtartására és a céget terhelő költségek megfizetésére. Kevesen vannak azok a mikro- és kisvállalkozások is, melyek működésüket – bevétel nélkül – két-három hónapnál hosszabb ideig önerőből képesek lennének megfinanszírozni.
Hitelfelvétel esetén érdemes figyelembe venni, hogy a vállalkozás piacon tartása és a munkaerő megtartása nem elegendő a normális működéshez, vissza kellene térni a megrendeléstől elálló fizetőképes ügyfeleknek is. A vállalkozónak visszafizethetetlen hitelekért is helyt kell állnia, ez különösen kockázatos a korlátlan vagyoni felelősség esetén.
A vállalkozás számára csak a termelési értéket előállító, munkaidejét munkával kitöltő személyzet foglalkoztatásának van értelme. Ezért a munkaellátottságtól függően célszerű a korábban elküldött munkavállalók rész-munkaidőben vagy megbízásos jogviszonyban történő foglalkoztatásában illetőleg visszavételében gondolkodni. A világjárvány idején már napi két órás munkaidőben való foglalkoztatás is lehetséges, ha a munkaszerződés módosítása a veszélyhelyzetben történt. Új munkatárs(ak) alkalmazása előtt áttekintendő, hogy a hatékony foglalkoztatáshoz rendelkezésre áll-e elegendő munkamennyiség és az milyen mértékű munkaidőben végezhető el?
Veszélyhelyzeti részmunkaidős munkaszerződés jogalapja a koronavírus világjárvány nemzetgazdaságot érintő hatásának enyhítése érdekében szükséges azonnali intézkedésekről szóló 47/2020. (III. 18.) kormányrendelet.
A vállalkozók jól teszik, ha a gazdasági tanácsadó véleményén kívül a cég gazdálkodási adatait jól ismerő könyvelővel, könyvvizsgálóval vagy külső, független pénzügyi tanácsadóval is áttekintik a kialakult helyzetet, elvégzik a szükséges számításokat a vállalkozás újraindítására és a hitelfelvételre vonatkozóan. Előtérbe kerülhet a vállalkozások jövőtervezése, de ezzel összhangban még a családi jövőtervezés is.
A FIX Televízió 2019. évi „Fogyasztói Jogviták” című műsorában foglalkozott a vállalkozások és a családok jövőtervezésével. Dr. Csanádi Károly kamarai jogtanácsos, európai uniós kkv. tréner, a FIX Televízió műsorvezetője
|
Online kaszinók
Magyarország
Kamerák előtt Gödöllő és a környező települések sportolói
|
2024. május 7., kedd, Gizella
