Ember legyen alapján, aki képes a teljesség igényét szem előtt tartva kiigazodni a 2015 ősze óta húzódó, több milliárd forintos közpénzt felemésztő gödöllői városháza-projekt „kulisszái” között/mögött. Erre mi sem vállalkozunk, azonban időről időre újabb és újabb fejlemények, összefüggések bonyolítják vagy kibogozzák az erősen botrányszagú ügy szövevényes szálait.
A gödöllői képviselőtestület tagjai idén a június 9-én esedékes helyhatósági választás előtti utolsó tanácskozásukon vitatták meg a település előző évi gazdálkodásáról szóló beszámolót. A várost irányító grémium május 15-én 9 igen szavazattal és 4 tartózkodással elfogadta azt a határozati javaslatot, amit Gödöllő 2023. évi zárszámadásával kapcsolatosan a döntés-előkészítők megfogalmaztak.
A Gödöllő Díszpolgára kitüntetés 1996-os újraalapításától kezdődően 22 személy részesült a település legrangosabb elismerésében. Azóta – a 2011-es és a 2016-os esztendőt leszámítva – rendszeresen találtak a város legrangosabb, díszoklevéllel és a település címerével ékesített arany pecsétgyűrűvel honorált elismerésére méltó személyt.
Idén is így történt, hiszen két jelölés érkezett a felhívásra, akik közül június 20-án a nagyatádi születésű, 67. születésnapját szeptemberben ünneplő dr. Ángyán Józsefre esett a városatyák választása. A díszpolgári cím odaítélésével az agrármérnök, politikus kimagasló szakmai életútját, példaértékű erkölcsi kiállását a tisztesség és emberség mellett, továbbá a Gödöllői Szent István Egyetemen végzett értékteremtő munkáját ismerik el. A díszpolgári címet – a hagyományoknak megfelelően – augusztus 20-án adják át.
Ángyán József kitüntetésével – az MSZP színeiben 1994-1998 között parlamenti képviselő Pécsi Ildikó után – másodszor lesz olyan díszpolgára Gödöllőnek, aki pályafutása során (2010-ben a Fidesz Pest megyei listáján szerzett mandátumával, kilépéséig a Fidesz-frakció tagjaként) a napi pártpolitika gyakorlója volt. Amint az köztudott, a szakmai körökben is elismert professzor 2010. június 2-a és 2012. február 6-a között a második Orbán-kormány Vidékfejlesztési Minisztériumának parlamenti ügyekért felelős államtitkáraként ténykedett. Tisztségéről önmaga mondott le, amit azzal indokolt, hogy spekuláns nagytőkés oligarchák, maffiacsaládok veszik fel az európai uniós agrártámogatások nagy részét, és ugyanezen érdekkörök ellehetetlenítették államtitkári tevékenységét.
Ángyán József a gödöllői képviselőtestület 2013. május 22-ére összehívott rendkívüli ülésén is kifejtette gondolatait arról, miért ábrándult ki a Fidesz-KDNP alkotta kormány agrárpolitikájából. Íme, a Szilas TV helyszínen (az azóta lebontott Városháza épületének első emeleti nagytermében) készített képanyaga:
Baj azzal van, hogyha… Ángyán József díszpolgárrá válását nem minden képviselő támogatta. Egyikük, Kovács Barnabás (MSZP) meg is indokolta, miért: - A városi kitüntetéseknél számomra az a fő szabály, hogy ha valaki felhatalmazást kapott a választóktól a város vezetésére, akkor az ő hatásköre és felelőssége, hogy kit terjeszt elő a díjakra. Ennek megfelelően – néhány felháborító kivételtől eltekintve – az előterjesztett személyeket általában megszavaztam. A mostani díszpolgári címmel kapcsolatban vegyesek az érzelmeim. Gémesi György egyik, állandóan ismételgetett „marketingmondata”, hogy a gödöllői önkormányzat pártpolitikától független, és a városi közéletbe nem férkőzik be a politika. Ezzel szerintem nincs összhangban Ángyán József díszpolgári címre történő előterjesztése. Ángyán József személyét ugyanis nem lehet elválasztani a politikától. Előbb Fideszes államtitkárként, majd onnan lelépve, a kormány egyik fő kritikusaként politizál. Önmagában egyikkel sincs baj. A Fideszes államtitkársággal sem, és a kormánykritikával sem, az utóbbival különösen. Baj azzal van, hogyha – a deklarált városvezetési elvnek megfelelően – Ángyán Józsefről „leveszem” a politikát, akkor marad az egyetemi oktató és a Gödöllőn élő közéleti személyiség. Mindkét kategóriában vannak még rajta kívül többen, akik szerintem legalább ennyire megérdemelnék a díszpolgári címet. A szavazásnál ezért tartózkodtam.