Május 15-én a gödöllői képviselőtestület tagjai jóváhagyták a gödöllői önkormányzat által korábban életre hívott hat gazdasági társaság 2023-as gazdálkodási mutatóira vonatkozó beszámolót (mérleget).
Ember legyen alapján, aki képes a teljesség igényét szem előtt tartva kiigazodni a 2015 ősze óta húzódó, több milliárd forintos közpénzt felemésztő gödöllői városháza-projekt „kulisszái” között/mögött. Erre mi sem vállalkozunk, azonban időről időre újabb és újabb fejlemények, összefüggések bonyolítják vagy kibogozzák az erősen botrányszagú ügy szövevényes szálait.
A gödöllői képviselőtestület tagjai idén a június 9-én esedékes helyhatósági választás előtti utolsó tanácskozásukon vitatták meg a település előző évi gazdálkodásáról szóló beszámolót. A várost irányító grémium május 15-én 9 igen szavazattal és 4 tartózkodással elfogadta azt a határozati javaslatot, amit Gödöllő 2023. évi zárszámadásával kapcsolatosan a döntés-előkészítők megfogalmaztak.
A helyi adókról szóló törvény 2017. évi módosítása alapján a 2018-as esztendőtől építményadó köteles az önkormányzat illetékességi területén lévő ingatlanon elhelyezett, a településkép védelméről szóló törvény szerint meghatározott reklámhordozó.
Ez a változás feladatot adott a gödöllői önkormányzat tagjainak, akik november 23-án módosították az erre vonatkozó helyi rendeletet. Ezt sajátos módon tették, miután figyelembe vették azt a számítást, miszerint: az adóztatással járó eljárási és adminisztratív költségek miatt az adó bevezetése nem eredményezne jelentős többletbevételt városi költségvetés számára, ezért ezt az adónemet – írd és mond – négyzetméterenként 0 forint/év mértékben állapították meg. Egyidejűleg a gödöllői adórendeletből töröltek egy, az értelmező rendelkezések között található pontot, ami a csekély összegű állami támogatási szabályok változása miatt vált szükségessé.