Ember legyen alapján, aki képes a teljesség igényét szem előtt tartva kiigazodni a 2015 ősze óta húzódó, több milliárd forintos közpénzt felemésztő gödöllői városháza-projekt „kulisszái” között/mögött. Erre mi sem vállalkozunk, azonban időről időre újabb és újabb fejlemények, összefüggések bonyolítják vagy kibogozzák az erősen botrányszagú ügy szövevényes szálait.
A gödöllői képviselőtestület tagjai idén a június 9-én esedékes helyhatósági választás előtti utolsó tanácskozásukon vitatták meg a település előző évi gazdálkodásáról szóló beszámolót. A várost irányító grémium május 15-én 9 igen szavazattal és 4 tartózkodással elfogadta azt a határozati javaslatot, amit Gödöllő 2023. évi zárszámadásával kapcsolatosan a döntés-előkészítők megfogalmaztak.
Mintegy tizenhárom és fél évvel ezelőtt a gödöllői önkormányzat rendeletet alkotott a helyi népszavazásról és népi kezdeményezésről. A jogszabályt – igazodva az időközben bekövetkezett törvényi változáshoz – hatályon kívül helyezik, mivel a népi kezdeményezés intézménye négy éve megszűnt.
A népszavazási eljárásról szóló törvény részletesen rögzíti a helyi népszavazás kezdeményezésére és az eljárásra vonatkozó szabályokat. Miként azt is, hogy a képviselőtestület rendeletalkotási hatáskörébe kizárólagosan a helyi népszavazás kezdeményezéséhez szükséges választópolgárok számának meghatározása tartozik, ami szintén csak a törvényi keretek között történhet. Azaz, a vonatkozó paragrafusban leírtak alapján a választópolgárok száma nem lehet kevesebb a választópolgárok tíz százalékánál és nem lehet több a választópolgárok huszonöt százalékánál.
A helyi népszavazásról és népi kezdeményezésről szóló 2004-es önkormányzati rendelet Gödöllőn húsz százalékban határozta meg a helyi népszavazás kezdeményezéshez szükséges választópolgárok számát. Az új, mindössze két paragrafusból álló, szeptember 21-én elfogadott rendeletben ez a mérték nem változott, így továbbra is a választásra jogosult gödöllői állampolgárok húsz százalékának – jelen állás szerint több mint 5 ezer fő – egybehangzó akarata kell ahhoz, hogy helyi népszavazást lehessen kezdeményezni a városban.