Május 15-én a gödöllői képviselőtestület tagjai jóváhagyták a gödöllői önkormányzat által korábban életre hívott hat gazdasági társaság 2023-as gazdálkodási mutatóira vonatkozó beszámolót (mérleget).
Ember legyen alapján, aki képes a teljesség igényét szem előtt tartva kiigazodni a 2015 ősze óta húzódó, több milliárd forintos közpénzt felemésztő gödöllői városháza-projekt „kulisszái” között/mögött. Erre mi sem vállalkozunk, azonban időről időre újabb és újabb fejlemények, összefüggések bonyolítják vagy kibogozzák az erősen botrányszagú ügy szövevényes szálait.
A gödöllői képviselőtestület tagjai idén a június 9-én esedékes helyhatósági választás előtti utolsó tanácskozásukon vitatták meg a település előző évi gazdálkodásáról szóló beszámolót. A várost irányító grémium május 15-én 9 igen szavazattal és 4 tartózkodással elfogadta azt a határozati javaslatot, amit Gödöllő 2023. évi zárszámadásával kapcsolatosan a döntés-előkészítők megfogalmaztak.
A jelentősebb volumenű határozatok mellett, csekélyebb horderejű, ugyanakkor fontos döntések is születtek a gödöllői önkormányzat tagjainak április végén megtartott tanácskozásán.
A városatyák állást foglaltak abban, hogy - a 2018-as esztendő kulturális és közművelődési programjainak tematikája – bemutatkozási lehetőséget biztosítva a tehetséges, a város jövőjét hamarosan irányító fiataloknak – Az Ifjúság éve Gödöllőn elnevezéshez kapcsolódik jövőre. - a Református Líceum új, 800 négyzetméteres alapterületű tornacsarnokának megvalósítása érdekében – kiküszöbölendő a beépíthetőségi korlátot – kiemelt fejlesztési területté nyilvánítják a belvárosban található egyházi tulajdonú területet. - ráépítési és használati jogot biztosítsanak egy, a vásáréri gyepmesteri telep szomszédságában található önkormányzati tulajdonú ingatlanon a Magyar Ebtenyésztők Országos Egyesületeinek Szövetsége számára (MEOESZ) kinológiai (a kutyafélék fejlődéstörténetével, a kutyafajták kialakulásával foglalkozó tudományág) bázis kialakítására. Fontos kitétele a szerződésnek, hogy az rendes felmondással 40 évig nem mondható fel. Ezen kívül az épületek a szövetség tulajdonába kerülnek, így osztott tulajdon keletkezik az ingatlanon. A föld használati díját évi 10 ezer forintban állapították meg, és az is megfogalmazódott, hogy az épületek, építmények és a földterület fenntartása a szövetség kötelezettsége lesz.