Május 15-én a gödöllői képviselőtestület tagjai jóváhagyták a gödöllői önkormányzat által korábban életre hívott hat gazdasági társaság 2023-as gazdálkodási mutatóira vonatkozó beszámolót (mérleget).
Ember legyen alapján, aki képes a teljesség igényét szem előtt tartva kiigazodni a 2015 ősze óta húzódó, több milliárd forintos közpénzt felemésztő gödöllői városháza-projekt „kulisszái” között/mögött. Erre mi sem vállalkozunk, azonban időről időre újabb és újabb fejlemények, összefüggések bonyolítják vagy kibogozzák az erősen botrányszagú ügy szövevényes szálait.
A gödöllői képviselőtestület tagjai idén a június 9-én esedékes helyhatósági választás előtti utolsó tanácskozásukon vitatták meg a település előző évi gazdálkodásáról szóló beszámolót. A várost irányító grémium május 15-én 9 igen szavazattal és 4 tartózkodással elfogadta azt a határozati javaslatot, amit Gödöllő 2023. évi zárszámadásával kapcsolatosan a döntés-előkészítők megfogalmaztak.
A következő év első napjától megváltozik a helyi iparűzési adófizetés mentességére vonatkozó összeghatár Gödöllőn. Jelenleg 2,5 millió forint az a vállalkozási szintű adólap, ami után nem kell a közterhet megfizetni, 2017-től pedig 2 millió forint lesz.
Kovács Barnabás (MSZP) megkérdezte: mennyi helybéli vállalkozót érint majd az intézkedés bevezetése? Hargitai Zoltán, a polgármesteri hivatal adóirodájának vezetője válaszában 3-400 vállalkozásban határozta meg ezt a számot. Magyarázatként azt hozták fel az illetékesek, hogy a törvényjavaslat szerint jövőre a kétszeresére, azaz, 6 millió forintról 12 millió forintra nő a kisadózó vállalkozások tételes adója (KATA) kedvező adófizetést jelentő bevételi határa. A megemelt összegből fakadó adózási előnyök miatt várhatóan még többen fogják választani ezt az adózási lehetőséget, amiből azt a következtetést vonták le, hogy nem indokolt az ilyen nagyságrendű árbevétel további helyi iparűzési adó mentessége.