Május 15-én a gödöllői képviselőtestület tagjai jóváhagyták a gödöllői önkormányzat által korábban életre hívott hat gazdasági társaság 2023-as gazdálkodási mutatóira vonatkozó beszámolót (mérleget).
Ember legyen alapján, aki képes a teljesség igényét szem előtt tartva kiigazodni a 2015 ősze óta húzódó, több milliárd forintos közpénzt felemésztő gödöllői városháza-projekt „kulisszái” között/mögött. Erre mi sem vállalkozunk, azonban időről időre újabb és újabb fejlemények, összefüggések bonyolítják vagy kibogozzák az erősen botrányszagú ügy szövevényes szálait.
A gödöllői képviselőtestület tagjai idén a június 9-én esedékes helyhatósági választás előtti utolsó tanácskozásukon vitatták meg a település előző évi gazdálkodásáról szóló beszámolót. A várost irányító grémium május 15-én 9 igen szavazattal és 4 tartózkodással elfogadta azt a határozati javaslatot, amit Gödöllő 2023. évi zárszámadásával kapcsolatosan a döntés-előkészítők megfogalmaztak.
Annak ellenére, hogy közel háromnegyed év még hátravan ebből az esztendőből, a gödöllői önkormányzat tagjai már arról döntöttek, hogy – kulturális és turisztikai szempontból – mi legyen a tematikája és az elnevezése a 2017-es évnek. A beérkezett négy javaslat közül a Bölcsőtől a koronáig, Gödöllő a királyné városa mottóra esett a városatyák választása. Az apropót Erzsébet királyné születésének 180., illetőleg a királyi pár koronázásának 150. évfordulója adja.
Emlékezetes, hogy Gödöllőn először öt évvel ezelőtt, 2011-ben alkalmazták a városi programok kialakításánál a tematikus év adta lehetőségeket (Barokk Éve). A további elnevezések: Híres Hölgyek Gödöllőn (2012), A szecesszió éve Gödöllőn (2013), A Régi Ház – Kezdet és vég (2014), Művészetek Kertje (2015), Gödöllő 50 – A megújuló értékek városa (2016).