Ember legyen alapján, aki képes a teljesség igényét szem előtt tartva kiigazodni a 2015 ősze óta húzódó, több milliárd forintos közpénzt felemésztő gödöllői városháza-projekt „kulisszái” között/mögött. Erre mi sem vállalkozunk, azonban időről időre újabb és újabb fejlemények, összefüggések bonyolítják vagy kibogozzák az erősen botrányszagú ügy szövevényes szálait.
A gödöllői képviselőtestület tagjai idén a június 9-én esedékes helyhatósági választás előtti utolsó tanácskozásukon vitatták meg a település előző évi gazdálkodásáról szóló beszámolót. A várost irányító grémium május 15-én 9 igen szavazattal és 4 tartózkodással elfogadta azt a határozati javaslatot, amit Gödöllő 2023. évi zárszámadásával kapcsolatosan a döntés-előkészítők megfogalmaztak.
Zsúfoltak az önkormányzat által fenntartott gödöllői óvodák. Az egy gyermekre eső, optimális (Magyar Szabvány szerint meghatározott), két négyzetméteres alapterület 1.086 fő elhelyezését tenné lehetővé. Ezzel szemben a legfrissebb adatok szerint Gödöllőn 1.399 gyermek jár az önkormányzati óvodákba.
A helyi képviselőtestület tagjai által elfogadott új körzethatár-meghatározás szerint a jövőben 1.356 fős létszámmal számolnak. Az összesen 45 csoporttal rendelkező hét, nem egyházi-, alapítványi- vagy magánóvoda közül háromban lesz létszámbővülés: az Egyetem téren 2, a Kazinczy körúton 8, míg a Palotakerten 60 gyerkőccel többet fogadhatnak. Négy önkormányzati fenntartású intézményben viszont csökken majd a gyermeklétszám: a Martinovics utcában 11, a Táncsics Mihály úton 24, a Zöld óvodában 35, a Szent János utcában pedig 43 aprótalpúval kevesebb jut óvodai képzéshez és ellátáshoz.