Május 15-én a gödöllői képviselőtestület tagjai jóváhagyták a gödöllői önkormányzat által korábban életre hívott hat gazdasági társaság 2023-as gazdálkodási mutatóira vonatkozó beszámolót (mérleget).
Ember legyen alapján, aki képes a teljesség igényét szem előtt tartva kiigazodni a 2015 ősze óta húzódó, több milliárd forintos közpénzt felemésztő gödöllői városháza-projekt „kulisszái” között/mögött. Erre mi sem vállalkozunk, azonban időről időre újabb és újabb fejlemények, összefüggések bonyolítják vagy kibogozzák az erősen botrányszagú ügy szövevényes szálait.
A gödöllői képviselőtestület tagjai idén a június 9-én esedékes helyhatósági választás előtti utolsó tanácskozásukon vitatták meg a település előző évi gazdálkodásáról szóló beszámolót. A várost irányító grémium május 15-én 9 igen szavazattal és 4 tartózkodással elfogadta azt a határozati javaslatot, amit Gödöllő 2023. évi zárszámadásával kapcsolatosan a döntés-előkészítők megfogalmaztak.
Törvény szabályozza a Magyarországon létesíthető nemzeti- és történelmi emlékhelyek számát. Az előbbinél 11, az utóbbinál 36 a maximum. Június 8-ától a gödöllői Grassalkovich-kastély is történelmi emlékhelynek számít, mivel a késő délelőtti órákban felavatták azt az oszlopot, ami két nyelven, magyarul és angolul hirdeti a Nemzeti Emlékhely és Kegyeleti Bizottság döntését.
Az oszlop a gödöllői műemlék-együttes Ferenc József szárnya előtti feljáró elején, jobbra található. Tervezője az avatóünnepségen személyesen részt vett Zsigmond Attila ipari formatervező (képen balra), aki Gémesi György polgármester, dr. Gedai István, a Nemzeti Emlékhely és Kegyeleti Bizottság elnökhelyettese és Gönczi Tibor ügyvezető igazgató és társaságában állja körül az impozáns oszlopot.