Május 15-én a gödöllői képviselőtestület tagjai jóváhagyták a gödöllői önkormányzat által korábban életre hívott hat gazdasági társaság 2023-as gazdálkodási mutatóira vonatkozó beszámolót (mérleget).
Ember legyen alapján, aki képes a teljesség igényét szem előtt tartva kiigazodni a 2015 ősze óta húzódó, több milliárd forintos közpénzt felemésztő gödöllői városháza-projekt „kulisszái” között/mögött. Erre mi sem vállalkozunk, azonban időről időre újabb és újabb fejlemények, összefüggések bonyolítják vagy kibogozzák az erősen botrányszagú ügy szövevényes szálait.
A gödöllői képviselőtestület tagjai idén a június 9-én esedékes helyhatósági választás előtti utolsó tanácskozásukon vitatták meg a település előző évi gazdálkodásáról szóló beszámolót. A várost irányító grémium május 15-én 9 igen szavazattal és 4 tartózkodással elfogadta azt a határozati javaslatot, amit Gödöllő 2023. évi zárszámadásával kapcsolatosan a döntés-előkészítők megfogalmaztak.
A Szent István Egyetem gödöllői központjában tartott délelőtti sajtótájékoztatón bemutatták a jövő környezetmérnökeinek és mezőgazdasági mérnökeinek felsőoktatási képzéséhez készülő tananyag tematikáját, ami egyedülálló iparági összefogással készül. A Szent István Egyetem által vezetett konzorcium és partnerei – a hazai tapasztalatokon és szakmai ismereteken túlmenően – számos külföldi jó gyakorlatot is beépítenek a készülő tananyagba. A zöld gazdaság fejlesztésének témájához kapcsolódó projekt 2013 tavaszán indult és 2015 tavaszáig tart. Ez idő alatt a Szent István Egyetem, a Nyugat-Magyarországi Egyetem, valamint a Nyíregyházi Főiskola által alkotott konzorcium kulcsfontosságú zöld-ágazati témákban hoz létre Bologna-konform tananyagokat.
- Ez a nagyszabású program lehetővé teszi, hogy az egyetemünk által a hulladékkezelés és a megújuló energiák használata területén meghatározott legfontosabb oktatási és kutatási irányokat a jövőben a legmagasabb minőségi elvárásoknak megfelelően teljesíthessük – hangsúlyozta az eseményen dr. Gyuricza Csaba, a Szent István Egyetem dékánja.
A sajtóeseményen szó esett még a nemzetközi kapcsolatépítésről is, és az ezzel kapcsolatos tervekről. A projekt keretében 2014 folyamán egy németországi, valamint egy lengyelországi tanulmányutat is szerveznek. A müncheni IFAT 2014 világkiállítás és vásár látogatásának célja a mai ismert legkorszerűbb víz-, szennyvíz-, hulladék- és nyersanyag-gazdálkodási technológiák megismerése. A lengyelországi látogatás alkalmával, a varsói szakminisztériummal való tárgyalást követően, a lengyel hulladékgazdálkodás rendszerével ismerkednek majd meg a konzorcium által delegált szakemberek. A projekt teljes költségvetése 864.180.900 forint. Az anyagi forrást teljes egészében az Európai Unió biztosítja.