Május 15-én a gödöllői képviselőtestület tagjai jóváhagyták a gödöllői önkormányzat által korábban életre hívott hat gazdasági társaság 2023-as gazdálkodási mutatóira vonatkozó beszámolót (mérleget).
Ember legyen alapján, aki képes a teljesség igényét szem előtt tartva kiigazodni a 2015 ősze óta húzódó, több milliárd forintos közpénzt felemésztő gödöllői városháza-projekt „kulisszái” között/mögött. Erre mi sem vállalkozunk, azonban időről időre újabb és újabb fejlemények, összefüggések bonyolítják vagy kibogozzák az erősen botrányszagú ügy szövevényes szálait.
A gödöllői képviselőtestület tagjai idén a június 9-én esedékes helyhatósági választás előtti utolsó tanácskozásukon vitatták meg a település előző évi gazdálkodásáról szóló beszámolót. A várost irányító grémium május 15-én 9 igen szavazattal és 4 tartózkodással elfogadta azt a határozati javaslatot, amit Gödöllő 2023. évi zárszámadásával kapcsolatosan a döntés-előkészítők megfogalmaztak.
Csaknem négy évvel ezelőtt, 2009. szeptember 18-án a Gödöllői Értékvédő Közhasznú Egyesület kezdeményezésére a Dózsa György úti temetőben felavatták az elmúlt század elején működött gödöllői művésztelep egyik alapítója, Nagy Sándor (1869-1950) és felesége, Kriesch Laura (1879-1966) síremlékét. Az avatóünnepségen – többek között – az is elhangzott, hogy Gödöllő a magyar és az európai kulturális örökség jelentős városa, és a neves gödöllőiek síremlékét a település civil szervezetei gondozzák.
Az idei esztendő Gödöllőn – elsősorban egy másik művésztelep-alapító, Körösfői-Kriesch Aladár (1963-1920) születésének 150. évfordulója kapcsán – a szecesszió éve. A városi múzeum tematikus túrájának kínálatában szerepel Nagy Sándor és Kriesch Laura sírjának felkeresése is. A képek láttán kitűnik, és egyben elgondolkodtató, hogy mekkora a különbség az avatásra rendbe hozott sír akkori és jelenlegi kinézete között…