ERZSÉBET-PARK

Erzsébet királyné szobra

Ferenc József felesége, Erzsébet királyné kultuszát Gödöllőn a kastély és a róla elnevezett park őrzi leginkább. A 61. életévében járó királyné 1898. szeptember 10-én – Genfben, tragikus körülmények között – bekövetkezett halála után az országban miniszteri rendeletre több mint száz ligetet létesítettek, és csaknem 3 millió emlékfát ültettek el. A gödöllői Erzsébet-parkot az elsők között kezdték telepíteni, 1898 novemberében. A természetvédelmi területté nyilvánított park 98 féle örökzöldjéről is nevezetes. A négy fasorral övezett sétány végén 1901. május 19-én, a király jelenlétében leplezték le az Erzsébet-szobrot, amit Róna József szobrászművész készített.

Erzsébet királyné szobra mögött egy szikla-halom is őrzi a Sisi néven is híressé vált császárné emlékét. A sziklacsoport Zala György szobrász tervei alapján készült, két oldaláról egykoron mesterséges patakocska csordogált. A kompozíció tetején fehér mészkőből faragott korona látható. (forrás: Faludi Ildikó: Gödöllői kalauz)

Kálvária

Az Erzsébet-park bejáratától alig száz méterre, jobbra található Kálváriát I. Grassalkovich Antal halála évében, 1771-ben kezdte el építtetni. Mestere valószínűleg Mayerhoffer János volt. Az építkezést fia, II. Grassalkovich Antal fejeztette be, így a Kálvária felszentelésére 1775-ben kerülhetett sor. A barokk egyházművészetnek e jellegzetes köztéri alkotásait általában dombon helyzeték el, a Golgotát idézve. Sík területen azonban domb helyett belül üreges kőépületek tetején alakították ki a kálváriát. A gödöllői is ilyen: alapjául egy letompított sarkú, négyzetes alakú építmény szolgál, amit mindkét oldalon ívesen felfutó lépcső fog közre. Az építményt és a lépcsőt áttört mintázatú, rokokó kőkorlát övezi. Fent Krisztus és a két lator keresztjének tövében Szűz Mária, Mária Magdolna és Szent János alakja látható. A hat szoborból Szűz Máriáé és Szent Jánosé eredeti. Mária Magdolna figurája 1827-ben készült, amikor a vihar okozta károk helyreállításaként a keresztekre új szobrok kerültek. Az épület belseje nem szakrális, hanem technikai szerepet töltött be: vörös márvánnyal burkolt víztároló volt benne, amit a Pazsaki forrás táplált, cserépcsöveken keresztül. Az 1827-es renoválás után 1931-ben újították fel legközelebb, majd 1961-ben, és végül – széles körű összefogás eredményeképpen – 1990-ben.  (forrás: Faludi Ildikó: Gödöllői kalauz)

Az Erzsébet-parki nevezetességek – köszönhetően a Norvég Alap hathatós anyagi támogatásának – 2011 tavaszára megújultak. A  rekonstrukciós munkálatok közel 63 millió forintot emésztettek fel. Az avatóünnepséget május 19-én rendezték meg.

VILÁGFA (ALSÓPARK)

Az első Világfát 1992-ben állították fel az Alsóparkban. Díszletként szimbólumává vált a Magyar Szabadság Napja június végi gödöllői rendezvényeinek. A magyar szabadságért életüket áldozó hősök emlékére készült, 9,3 m magas szobor két fő részből áll: a mocsári tölgyből készült spirális törzsből, valamint a szlavon tölgyből készült szárnyrészből. A Világfa állapota – az időszakos kezelések és az 1998-as felújítás ellenére – fokozatosan romlott, az időjárás viszontagságainak kitett alkotáson az egyre rendszeresebb viharos széllökések, a csapadék, valamint a nagy hőingadozások korrodációt és a szárny alsó elemének csavarodását idézték elő. Miután a szárnyak dőlésszöge szemmel is látható módon megnőtt, a 2008 augusztusában pusztított szélvihar következtében a kiálló részek letörtek. A Világfa felújítására és szerkezeti megerősítésére még a viharkár előtt engedélyezési tervek készültek, ám a helyreállítási kezdeményezést a végzetesnek mondható megcsonkulás megkésetté tette.

Kétezer-kilenc áprilisában szándéknyilatkozat született egy új Világfa elkészítésére. Ennek értelmében az eredeti mű megálmodója, Velekei József Lajos szobrászművész arra vállalkozott, hogy egy új, a sérült szobor szellemiségét magán hordozó szobor alkotásában részt vesz, és megvalósítja azt. Az új Világfát a művész jelként fogalmazta újra. Míg a korábbi kreáció egy „karjait széttáró ember”alakjára emlékeztetett, a második „egy felszálló madár” képét igyekszik feleleveníteni.

Az új Világfa 2 méter magas, hasáb alakú talapzaton kapott helyet. Maga az alkotás 7 méter magasságú, csaknem ugyanekkora szélességű szárny-fesztávokkal. A szárnyak a régebbihez képest több szinten helyezkednek el. Fontos szempont volt az új emlékmű kialakításánál, hogy egyes részei cserélhetőek legyenek, megfelelő felületkezeléssel, és amennyire lehet, vandálbiztos kialakítással. Az új Világfa a Magyar Szabadság Napja 2010. június 27-i díszelőadására készült el, míg a régi Világfa használható elemeit a Táncsics Mihály úti Nemzeti Együvé Tartozás Parkjában helyezték el.