Elindult jogi rovatunk!

INGYENES JOGSEGÉLY-SZOLGÁLAT

Minden hónap első szerdáján 16 és 18 óra között

Novembertől ingyenes jogsegély-szolgálatot indított Magyar Szocialista Párt Gödöllői Szervezete. A segítséget kérők számára meghirdetett kezdeményezés igénybevétele elsősorban a polgári jogi és a munkajogi területen felmerülő problémák orvoslására, megoldására biztosít lehetőséget.

A jogsegély-szolgálatra minden hónap első szerdáján – legközelebb június 6-án – 16 és 18 óra között várják az érdeklődőket Gödöllőn, az Ady sétány 3. szám alatti MSZP irodaházban.

Előzetes bejelentkezés, a fogadóóra torlódásmentes időbeosztása érdekében a (06-20) 466-8035-ös telefonszámon szükséges.

A jogi tanácsadást végző ügyvédek és elérhetőségeik

Dr. Pápai Éva

E-mail: drpapai@drpapaiugyved.hu

Telefon: (06-28) 413-014 délelőtt

Mobil (06-30) 942-3474

Dr. Benkovics Gyula

E-mail: dr.benkovics@gmail.com

Telefon: (06-20) 938-7132

Új illetékmentességek

Mentes az öröklési illeték alól az örökhagyó egyenes ági rokona (ideértve az örökbefogadáson alapuló rokoni kapcsolatot is) által megszerzett örökrész.

Mentes az ajándékozási illeték alól az ajándékozó egyenes ági rokona (ideértve az örökbefogadáson alapuló rokoni kapcsolatot is) által megszerzett ajándék.

Az egyenes ági rokonok definícióját a házasságról, a családról és a gyámságról szóló 1952. évi IV. törvény (Csjt.) 34. § tartalmazza, ennek alapján egyenes ági rokonság azon természetes személyek között áll fenn, akik közül az egyik a másiktól származik. Felmenő egyenes ági rokonok az elődök, így a szülő, a nagyszülő, a dédszülő, míg lemenő egyenes ági rokonok: gyermek, unoka, dédunoka, azaz az utódok.

Fontos tudni, hogy házasságon kívül született gyermeknek vérszerinti apjával és annak felmenőivel jogilag értékelhető rokoni kapcsolata azonban csak akkor jön létre, ha a családi jogállást teljes hatályú apai elismerő nyilatkozat vagy utólagos házasságkötés során tett elismerő nyilatkozat, illetőleg jogerős bírói ítélet rendezi.

Az egyenes ági rokonságot megillető illetékmentesség kiterjed az örökbefogadással létrejött rokoni kapcsolatra is. Az örökbefogadás ugyanis jogszabály  (Csjt.) alapján rokoni kapcsolatot hoz létre, nemcsak az örökbefogadott és az örökbefogadó között, hanem annak rokonsága között is. A törvény szövege külön is kiemeli az örökbefogadást.

Ugyanakkor a mostoha- illetve nevelt gyermekre nem terjed ki az illetékmentesség, ők a házastárssal együtt (a később bemutatott) első csoportra megállapított illetékmértékeknek megfelelő illetéket fizetnek amellett, hogy a 20 millió forintig terjedő illetékmentességi szabály ebben a csoportban továbbra is fennáll.

Az öröklési és ajándékozási illeték további változásai

Az öröklési és az ajándékozási illeték összegét - az egy-egy örökösnek, hagyományosnak jutott örökség, illetőleg megajándékozottnak juttatott ajándék tiszta értéke alapulvételével - a következő táblázatokban foglalt kulcsok alkalmazásával kell kiszámítani:

a) Öröklés esetén:

b) Ajándékozás esetén:

Az öröklési és ajándékozási illeték új (fentiekben ismertetett) mentességei szükségessé tette az öröklési- és ajándékozási illeték-mérték táblázatának módosítását is.

Az öröklési és ajándékozási illeték korábbi szabályai az örökhagyó és az örökös, illetve az ajándékozó és a megajándékozott közötti rokonsági fok alapján három csoportot különböztettek meg. Ezek közül a leginkább preferált I. csoportba tartoztak az örökhagyó/ajándékozó gyermeke, házastársa, szülője, valamint a háztartásában eltartott szülő nélküli unokája (az örökbe fogadott, a mostoha- és nevelt gyermek a vér szerinti gyermekkel, az örökbe fogadó, a mostoha- és nevelőszülő a vér szerinti szülővel egy tekintet alá esett). A második csoportot az örökhagyó/ajándékozó I. csoportba nem tartozó unokája, nagyszülője, testvére alkotta. Minden más örökös/megajándékozott a III. csoportba tartozott.

A korábban hatályos illetékszabályok által az egyéb vagyonszerzőkre vonatkozótól kedvezőbb illetékmértékkel, illetve 20 millió forint örökrészig illetékmentességgel preferált személyi körből a házastárs, a mostoha- és a nevelt gyermek, illetve a mostoha- és a nevelőszülő nem esik az új illetékmentesség hatálya alá. A felsorolt személyek a jelenlegi I. csoportban maradnak, ahonnan egyidejűleg kikerült a törvényváltozás szerint mentességre jogosult szülő és gyermek. A nagyszülőt, unokát és testvért magába foglaló második csoport ugyanakkor a változás értelmében a testvérre szűkült.

A rokonsági kapcsolatot az Itv. változatlan szabálya alapján, [Itv. 12. § (3) bekezdés] az örökhagyó halálának időpontjában, illetőleg az ajándékozáskor fennálló állapot szerint kell megállapítani.

Hatálybalépés:

2010. július 1. napján, még jogerősen el nem bírált ügyekben kell alkalmazni a jogszabályt.

Dr. Mészáros Erika

egyéni ügyvéd