Ember legyen alapján, aki képes a teljesség igényét szem előtt tartva kiigazodni a 2015 ősze óta húzódó, több milliárd forintos közpénzt felemésztő gödöllői városháza-projekt „kulisszái” között/mögött. Erre mi sem vállalkozunk, azonban időről időre újabb és újabb fejlemények, összefüggések bonyolítják vagy kibogozzák az erősen botrányszagú ügy szövevényes szálait.
A gödöllői képviselőtestület tagjai idén a június 9-én esedékes helyhatósági választás előtti utolsó tanácskozásukon vitatták meg a település előző évi gazdálkodásáról szóló beszámolót. A várost irányító grémium május 15-én 9 igen szavazattal és 4 tartózkodással elfogadta azt a határozati javaslatot, amit Gödöllő 2023. évi zárszámadásával kapcsolatosan a döntés-előkészítők megfogalmaztak.
Hivatalosan november 17-én kezdődött az önkormányzat képviselők képzése, ahol – egyebek mellett – az önkormányzati törvény legfontosabb előírásaival ismertetik meg az érintetteket. Országosan mintegy 17 ezren vannak ilyen személyek, Pest megyében pedig – a kormányhivatal tájékoztatása szerint – 1.401 településatyának írja elő a törvény, hogy megválasztásuk után három hónapon belül vegyenek részt a kormányhivatalok által szervezett képzésen. Ezen megismerhetik a jogszabályi környezetet és segítséget kapnak napi munkájukhoz.
A belügyi tárca által összeállított tematikában a képviselőtestület és a bizottságok működése, a hivatalok és társulások, a képviselői jogok és kötelezettségek, valamint az önkormányzati feladatok és gazdálkodás szerepelnek. Az egynapos képzések teszttel zárulnak, a tananyag pedig a Belügyminisztérium által készített Nagy önkormányzati kézikönyvre épül.
Pest megyében a november 17-i, országos kezdési időpontot megelőzve, bő két hete tartanak az oktatások. Értesülésünk szerint a gödöllői képviselőtestület tagjai közül már többen teljesítették a kötelezettséget, és vannak olyanok, akik a felkínált időpontok közül egy későbbit választottak.