Ember legyen alapján, aki képes a teljesség igényét szem előtt tartva kiigazodni a 2015 ősze óta húzódó, több milliárd forintos közpénzt felemésztő gödöllői városháza-projekt „kulisszái” között/mögött. Erre mi sem vállalkozunk, azonban időről időre újabb és újabb fejlemények, összefüggések bonyolítják vagy kibogozzák az erősen botrányszagú ügy szövevényes szálait.
A gödöllői képviselőtestület tagjai idén a június 9-én esedékes helyhatósági választás előtti utolsó tanácskozásukon vitatták meg a település előző évi gazdálkodásáról szóló beszámolót. A várost irányító grémium május 15-én 9 igen szavazattal és 4 tartózkodással elfogadta azt a határozati javaslatot, amit Gödöllő 2023. évi zárszámadásával kapcsolatosan a döntés-előkészítők megfogalmaztak.
Az útépítési beruházások hosszú távú meghatározása és a kapcsolódó gazdasági folyamatok tervezhetősége érdekében a kormány két évvel ezelőtt elfogadta a magyarországi gyorsforgalmi- és a főúthálózat fejlesztési programjáról és nagytávú tervéről szóló határozatot. A szakemberek már dolgoznak az Országos Területrendezési Terv aktualizálásán.
A gyorsforgalmi- és a főúthálózat hosszú távú fejlesztési programja több, új, Pest megyei nyomvonalú építést és kapacitásbővítést eredményező fejlesztést is tartalmaz, amiket a beruházás előkészítésének az előrehaladása és a finanszírozási feltételek függvényében kell végrehajtani.
A második, munkaütemezését tekintve 2017 és 2020 között megvalósítani tervezett programciklusban Gödöllőt érintő útépítések is szerepelnek. Az egyik a várost déli irányban elkerülő, kétszer egysávos, 10,7 kilométer hosszúságú, az Isaszegi és a Köztársasági utat is keresztező főút, ami a településünk nyugati határában található körforgalomból indul ki, és Máriabesnyőn csatlakozik a 3-as főúthoz. A másik az M2-es és az M 3-as autópálya közötti gyorsabb összeköttetést biztosító, kétszer kétsávos, 20,1 kilométer hosszúságú főút. Az elképzelt fejlesztések nyomvonala a csatolt kép jobb oldalán, zöld színnel jelölve látható.